Mivel már jóideje nem tevékenykedem a szolgáltatóiparban, hála egy multinak aki igényt tartott rendkívüli képességeimre, nem lesz több Kedves Vendégeink bejegyzés, hacsak nem küldenek mások megosztanivalót :)

Így most egy kicsit más, ami főleg önégetés, de egye fene:

Az történethez szorosan kapcsolódik ama tény, hogy öcsém eljegyezte a barátnőjét és jövőre esküvő, aminek örvendünk vala. Épp e miatt hívott drága édesanyám kisebb pánikban, hogy mit szoktak az örömanyák viselni az esküvőn. Mivel a válaszom nagy hirtelen annyi volt, hogy "Ruhát" így ez a társalgás nem fejlődött sokáig és letettük a telefont. Viszont a beszélgetés bogarat ültetett a fülembe és elkezdtem morfondírozni magamban, hogy jéé, tényleg öcskösből férj lesz, anyából örömanya, majd mellbevágott a felismerés, hogy nekem is rendkívül fontos szerepem lesz a nagy napon, hisz ha anya örömanya lesz akkor biza én leszek az örömlány. Ezen járt piciny agyam amikor bekúszott filózgatásom közé a világosság.... és olyan vinnyogó röhögés jött rám, hogy a fél iroda pislogott vajon ki kapott rohamot. Mondtam is drága kis öcsémnek, hogy jó, ha tudja, hogy az ő esküvőjén minden lesz... még örömlány is...